Baranya Megyei Önkormányzat
2009-ben a Baranya Megyei Önkormányzat társfinanszírozásával valósul meg a Dóm tér épületeinek homlokzati rekonstrukciója.
A Baranya Megyei Önkormányzat Baranya megye, Magyarország legdélebben fekvő megyéjének közigazgatási egysége. A megye területe 4486,5 km2, ami az ország területének 4,8%-át teszi ki. Baranyát keleti irányból a Duna, délről a Dráva és a magyar-horvát országhatár, nyugaton Somogy, északon Tolna megye határolja. Felszíne rendkívül változatos, legmagasabb pontja megközelíti a tengerszint feletti 700 métert (a Mecsek legmagasabb csúcsa a Zengő, 682 m). Két sziget-hegysége közül a Mecsek szinte pontosan a megye közepén húzódik, és kelet-nyugati irányban tagolja Baranyát. Az alacsonyabb Villányi-hegység pedig a megye déli részén - szintén kelet-nyugati irányban - a Dráva síkját töri meg. A térség az ország egyik legváltozatosabb tája, melynek kedvező klímája, domborzati adottságai már az ősi népi kultúráknak, az avaroknak, a keltáknak és a rómaiaknak is vonzó feltételeket kínáltak a letelepedésre.
Baranya megye lakossága 404 000 fő, településeinek száma 301, melyből 1 megyei jogú város és 12 város. Baranya népességét tekintve Magyarország egyik legszínesebb megyéje. A katolikus és református vallású magyar néprajzi csoportok mellett déli szlávok, különböző területekről idetelepült németek, cigányok, a határon túlról érkezett székelyek, csángók és felvidéki magyarok élnek együtt tovább gazdagítva a megye - amúgy is változatos - népi kultúráját.
A kedvező klimatikus viszonyoknak köszönhetően a megye területén az emberi élet nyomai már a viszonylag korai időkből is fellelhetők. Az őskortól kezdve számos kultúra egymásra rétegződő emlékeit tárták fel a régészek (Zengővárkony, Zók, Jakab-hegy, stb.). Számos emléket hagytak ránk a rómaiak is, a római kori Pécs (Sopianae) Kr.u. 2. században létesült.
Forrás, bővebb információ: www.baranya.hu
A Baranya Megyei Önkormányzat Baranya megye, Magyarország legdélebben fekvő megyéjének közigazgatási egysége. A megye területe 4486,5 km2, ami az ország területének 4,8%-át teszi ki. Baranyát keleti irányból a Duna, délről a Dráva és a magyar-horvát országhatár, nyugaton Somogy, északon Tolna megye határolja. Felszíne rendkívül változatos, legmagasabb pontja megközelíti a tengerszint feletti 700 métert (a Mecsek legmagasabb csúcsa a Zengő, 682 m). Két sziget-hegysége közül a Mecsek szinte pontosan a megye közepén húzódik, és kelet-nyugati irányban tagolja Baranyát. Az alacsonyabb Villányi-hegység pedig a megye déli részén - szintén kelet-nyugati irányban - a Dráva síkját töri meg. A térség az ország egyik legváltozatosabb tája, melynek kedvező klímája, domborzati adottságai már az ősi népi kultúráknak, az avaroknak, a keltáknak és a rómaiaknak is vonzó feltételeket kínáltak a letelepedésre.
A Megyeháza épülete Pécsett
(Forrás: Martin Ujlaki, flickr)
(Forrás: Martin Ujlaki, flickr)
Baranya megye lakossága 404 000 fő, településeinek száma 301, melyből 1 megyei jogú város és 12 város. Baranya népességét tekintve Magyarország egyik legszínesebb megyéje. A katolikus és református vallású magyar néprajzi csoportok mellett déli szlávok, különböző területekről idetelepült németek, cigányok, a határon túlról érkezett székelyek, csángók és felvidéki magyarok élnek együtt tovább gazdagítva a megye - amúgy is változatos - népi kultúráját.
Baranyai táj aprófaluval
A kedvező klimatikus viszonyoknak köszönhetően a megye területén az emberi élet nyomai már a viszonylag korai időkből is fellelhetők. Az őskortól kezdve számos kultúra egymásra rétegződő emlékeit tárták fel a régészek (Zengővárkony, Zók, Jakab-hegy, stb.). Számos emléket hagytak ránk a rómaiak is, a római kori Pécs (Sopianae) Kr.u. 2. században létesült.
Forrás, bővebb információ: www.baranya.hu