Káptalani Levéltár és Plébánia
A Káptalani Levéltár és Plébánia klasszicizáló, késő barokk épületének története több mint 500 évre tekint vissza. A székesegyház délkeleti tornyához merőlegesen elhelyezkedő román kori kápolnát a 14-15. században dél felé meghosszabbították. Itt rendezték be a Káptalan székházát, amely a kétszintes kápolnát, a káptalan-termet, a levél- és a könyvtárat foglalta magába. Szatmári György püspök (1505-21) az épületet reneszánsz stílusban átépíttette. E ház megérte a török hódoltságot, de a 17-18. századi térképek, rajzok, alaprajzok már romos állapotát mutatják. 17. századi súlyosabb károsodása után a 18. század végéig nem állították helyre. Az épületet 1767-ben a kápolna kivételével bontásra ítélték, s alapjain új székház felépítése mellett döntöttek. A tervrajzok több változatban fennmaradtak, ezek alapján az épület középkori szerkezetét ismeri a kutatás.
Az 1782-ben kezdett alapozásnál bukkantak az I. számú ókeresztény sírkamrára, ezért az épületet 7 méterrel keletebbre (mai helyén) építették föl. Az alapok ásása közben 13 darab 4. századi sírt találtak, melyek a római kori Pécs, Sopianae temetőjéhez tartoztak. Több tervmódosítást követően az építkezéssel Giuseppe Antonio Sartori itáliai származású bécsi szobrászt és építészt bízták meg. Az átépítés során a levéltárhoz hozzáépült délről a mai plébániaház. Az építkezés 1800-ban fejeződött be, ekkor rendezték a székesegyház előtti teret, lebontották a keleti várfal maradványait, és a délkeleti saroktornyot. A bazilika ezzel az épülettel és a szemben lévő palotával zárt, szimmetrikus teret, építészeti egységet alkot.
1891-ben, a bazilika újjáépítésekor a nyugati oromzatra óraházat emeltek, ahová a Pollack-féle székesegyház toronyóráját helyezték.
A Levéltár óratornya a felújítás előtt
A Káptalani Levéltár és Plébánia épülete környezetében megszakításokkal 1913 óta folynak ásatások, melyek páratlan leletanyaga nagyban hozzájárul a Dóm tér múltjának feltárásához.
Az épület néhány kanonoki lakáson kívül magában foglalja a székesegyházi ruhatárat és a káptalani levéltárat, a káptalani magánlevéltárat, valamint a székesegyházi levéltár értékes iratállományát, a rajztárat és a kanonoki hagyatéki anyagot. Cserháti József püspöksége idején (1961-89) a 18. századi székesegyház hajójába temetett kanonokok, ill. az 1825 óta elhunyt püspökök földi maradványait az épület alatt létesített új sírkápolnába helyezték át. Figyelemre méltó a káptalani levéltár épülete alatti püspöki sírbolt 1747-ben készült szép, kovácsoltvas kapuja, mely a székesegyház sekrestyéjéből került mai helyére.
A 2009-es felújítás során megszépülnek a Káptalani Levéltár és Plébánia homlokzatai, így az épület az új festésnek köszönhetően ismét dísze lesz a térnek.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
A Káptalani Levéltár és Plébánia épülete a felújítás előtt
Az 1782-ben kezdett alapozásnál bukkantak az I. számú ókeresztény sírkamrára, ezért az épületet 7 méterrel keletebbre (mai helyén) építették föl. Az alapok ásása közben 13 darab 4. századi sírt találtak, melyek a római kori Pécs, Sopianae temetőjéhez tartoztak. Több tervmódosítást követően az építkezéssel Giuseppe Antonio Sartori itáliai származású bécsi szobrászt és építészt bízták meg. Az átépítés során a levéltárhoz hozzáépült délről a mai plébániaház. Az építkezés 1800-ban fejeződött be, ekkor rendezték a székesegyház előtti teret, lebontották a keleti várfal maradványait, és a délkeleti saroktornyot. A bazilika ezzel az épülettel és a szemben lévő palotával zárt, szimmetrikus teret, építészeti egységet alkot.
1891-ben, a bazilika újjáépítésekor a nyugati oromzatra óraházat emeltek, ahová a Pollack-féle székesegyház toronyóráját helyezték.
A Levéltár óratornya a felújítás előtt
A Káptalani Levéltár és Plébánia épülete környezetében megszakításokkal 1913 óta folynak ásatások, melyek páratlan leletanyaga nagyban hozzájárul a Dóm tér múltjának feltárásához.
Az épület néhány kanonoki lakáson kívül magában foglalja a székesegyházi ruhatárat és a káptalani levéltárat, a káptalani magánlevéltárat, valamint a székesegyházi levéltár értékes iratállományát, a rajztárat és a kanonoki hagyatéki anyagot. Cserháti József püspöksége idején (1961-89) a 18. századi székesegyház hajójába temetett kanonokok, ill. az 1825 óta elhunyt püspökök földi maradványait az épület alatt létesített új sírkápolnába helyezték át. Figyelemre méltó a káptalani levéltár épülete alatti püspöki sírbolt 1747-ben készült szép, kovácsoltvas kapuja, mely a székesegyház sekrestyéjéből került mai helyére.
A Káptalani Levéltár és Plébánia épülete a felújítás után
A 2009-es felújítás során megszépülnek a Káptalani Levéltár és Plébánia homlokzatai, így az épület az új festésnek köszönhetően ismét dísze lesz a térnek.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon