Püspöki Palota
A Világörökség részét képező római ókeresztény temető felett emelkedik a pécsi püspökök rezidenciája. Ebben a palotában egy olyan épületegyüttest ismerhet meg az idelátogató, amit 1000 éven át folyamatosan alakítottak, bővítettek vagy éppen romboltak.
Szent István 1009-ben alapított püspökséget Pécsett. Ettől az időponttól kezdve számolhatunk a püspök lakóhelyéül szolgáló épülettel. Elhelyezkedését illetőn már számos elmélet született. Annyi bizonyos, hogy a Székesegyház környékén kell keresnünk. A palota első említésével az 1064-es tűzvész kapcsán találkozunk. Ekkor a bazilikával együtt a lángok martaléka lett. A legújabb kutatások feltételezik a Bazilika déli oldalán egy nagyméretű kerengő létét. Ennek az épületegyüttesnek lett volna utolsó darabja a 18. század végén lebontott ún. aedes sacmarianae. A palotát a középkor folyamán kettős fallal vették körül. Ennek a falrendszernek hosszú szakaszai mind a mai napig láthatóak. A várfalak mellett számos más középkori emléket is őriz a Püspöki Palota, például a délkeleti saroktorony padlásterében egy gótikus zárterkély maradványát.
A Püspökvár komplexuma
Pécs városa és a vár sértetlenül jutott a törökök kezére 1543-ban. A defterekből kiderül, hogy a hódítók nem tulajdonítottak katonailag nagy jelentőséget a várnak. Ugyanakkor ismerünk olyan forrásokat, amik erődítési munkákról szólnak. Építési munkákról tárgyi bizonyítékunk is van a Székesegyház dél-nyugati tornyából. A török utazó Evlia Cselebi hagyta ránk az első részletes írásos beszámolót a pécsi belső várról és a palotáról, melyben már felismerhető a ma is álló alaprajzi szerkezet.
A palota súlyos sérüléseket szenvedett az 1664-es és az 1686-os ostromok alatt. Az épületek elhanyagoltsága is közrejátszhatott abban, hogy a várost visszafoglaló Vecchi tábornok nem a palotában rendezte be a főhadiszállását. A török utáni első püspök, Radanay Mátyás is csak később tudott beköltözni az egykori püspöki palotába.
A palota keleti homlokzata a felújítás előtt
Nesselrode Ferenc püspök volt az első, aki nekilátott a palota átépítéséhez. Az északi és a déli szárnyat egy új keleti épületrésszel kötötte össze. Utóda Berényi Zsigmond nagy mennyiségű építőanyagot halmozott fel a palota és a vár restaurálására. Nincsenek pontos információink az építkezéseiről, de ma is ismert az ő címerével díszített díszkút a Székesegyház északi oldalán. Klimó György nevéhez fűződik a Püspöki Palota gyökeres átépítése. Ebben az időben épült a déli oldalon a könyvtárnak használt palotaszárny, illetve a palota északi oldalán a hatalmas magtár és egyéb melléképületek is.
A 19. század folyamának legmeghatározóbb átalakítását Scitovszky János püspök hajtotta végre. Ő építtette meg a palota díszes lépcsőházát. Mivel az építkezésnek áldozatul esett a palota kápolnája, ezért áthelyeztette abba a helységbe, ahol ma is működik. Az első mérnöki felvételek ebben az időben készültek a palotáról. A század másik fontos építészeti munkája Szepessy Ignác püspök idején a déli várfal és a déli kaputorony elbontása volt. Ekkor veszítette el a belső vár erőd jellegét. Így alakult ki a mai tér a Székesegyházzal, a Palotával és a Káptalani Levéltár épületével.
A püspöki levéltár toronya a bástyával
A püspöki palotában őriznek egy 1910-ben készült 250x150 cm nagyságú, fényképhűségű rajzot, ami madártávlatból ábrázolja a püspökvárat. Lényegében ugyanazt a képet látjuk, mint ma. Egy kis különbség azonban mégis van. A múlt században az addig egységes palota és vár kisebb egységekre bomlott. Ez a tulajdonviszonyban is változásokat okozott. Kerítések, kőfalak épültek. Egyes házakat lebontottak. A feltárások is ebben a században indultak meg. Felszínre hozták a régi épületeket, számos újabb látnivalóval gazdagítva a palota környezetét.
A rendszerváltás után megindult a palota restaurációja. Azonban nemcsak a régi épületeket állították helyre, hanem újabbakkal is gazdagodott. 2003-ban az északi szárny nyugati végében toronyszerű bővítés történt. 2006-ban a palota kápolnája újult meg. Azonban a rekonstrukció folytatása napjainkban csak külső támogatások segítségével valósulhat meg. A jelenlegi, 2009-es felújítás során a Püspöki Palota nyugati és keleti homlokzatának felújítására kerül sor.
Forrás, további információ: www.pecs.egyhazmegye.hu
Szent István 1009-ben alapított püspökséget Pécsett. Ettől az időponttól kezdve számolhatunk a püspök lakóhelyéül szolgáló épülettel. Elhelyezkedését illetőn már számos elmélet született. Annyi bizonyos, hogy a Székesegyház környékén kell keresnünk. A palota első említésével az 1064-es tűzvész kapcsán találkozunk. Ekkor a bazilikával együtt a lángok martaléka lett. A legújabb kutatások feltételezik a Bazilika déli oldalán egy nagyméretű kerengő létét. Ennek az épületegyüttesnek lett volna utolsó darabja a 18. század végén lebontott ún. aedes sacmarianae. A palotát a középkor folyamán kettős fallal vették körül. Ennek a falrendszernek hosszú szakaszai mind a mai napig láthatóak. A várfalak mellett számos más középkori emléket is őriz a Püspöki Palota, például a délkeleti saroktorony padlásterében egy gótikus zárterkély maradványát.
A Püspökvár komplexuma
Pécs városa és a vár sértetlenül jutott a törökök kezére 1543-ban. A defterekből kiderül, hogy a hódítók nem tulajdonítottak katonailag nagy jelentőséget a várnak. Ugyanakkor ismerünk olyan forrásokat, amik erődítési munkákról szólnak. Építési munkákról tárgyi bizonyítékunk is van a Székesegyház dél-nyugati tornyából. A török utazó Evlia Cselebi hagyta ránk az első részletes írásos beszámolót a pécsi belső várról és a palotáról, melyben már felismerhető a ma is álló alaprajzi szerkezet.
A palota súlyos sérüléseket szenvedett az 1664-es és az 1686-os ostromok alatt. Az épületek elhanyagoltsága is közrejátszhatott abban, hogy a várost visszafoglaló Vecchi tábornok nem a palotában rendezte be a főhadiszállását. A török utáni első püspök, Radanay Mátyás is csak később tudott beköltözni az egykori püspöki palotába.
A palota keleti homlokzata a felújítás előtt
Nesselrode Ferenc püspök volt az első, aki nekilátott a palota átépítéséhez. Az északi és a déli szárnyat egy új keleti épületrésszel kötötte össze. Utóda Berényi Zsigmond nagy mennyiségű építőanyagot halmozott fel a palota és a vár restaurálására. Nincsenek pontos információink az építkezéseiről, de ma is ismert az ő címerével díszített díszkút a Székesegyház északi oldalán. Klimó György nevéhez fűződik a Püspöki Palota gyökeres átépítése. Ebben az időben épült a déli oldalon a könyvtárnak használt palotaszárny, illetve a palota északi oldalán a hatalmas magtár és egyéb melléképületek is.
A 19. század folyamának legmeghatározóbb átalakítását Scitovszky János püspök hajtotta végre. Ő építtette meg a palota díszes lépcsőházát. Mivel az építkezésnek áldozatul esett a palota kápolnája, ezért áthelyeztette abba a helységbe, ahol ma is működik. Az első mérnöki felvételek ebben az időben készültek a palotáról. A század másik fontos építészeti munkája Szepessy Ignác püspök idején a déli várfal és a déli kaputorony elbontása volt. Ekkor veszítette el a belső vár erőd jellegét. Így alakult ki a mai tér a Székesegyházzal, a Palotával és a Káptalani Levéltár épületével.
A püspöki levéltár toronya a bástyával
A püspöki palotában őriznek egy 1910-ben készült 250x150 cm nagyságú, fényképhűségű rajzot, ami madártávlatból ábrázolja a püspökvárat. Lényegében ugyanazt a képet látjuk, mint ma. Egy kis különbség azonban mégis van. A múlt században az addig egységes palota és vár kisebb egységekre bomlott. Ez a tulajdonviszonyban is változásokat okozott. Kerítések, kőfalak épültek. Egyes házakat lebontottak. A feltárások is ebben a században indultak meg. Felszínre hozták a régi épületeket, számos újabb látnivalóval gazdagítva a palota környezetét.
A rendszerváltás után megindult a palota restaurációja. Azonban nemcsak a régi épületeket állították helyre, hanem újabbakkal is gazdagodott. 2003-ban az északi szárny nyugati végében toronyszerű bővítés történt. 2006-ban a palota kápolnája újult meg. Azonban a rekonstrukció folytatása napjainkban csak külső támogatások segítségével valósulhat meg. A jelenlegi, 2009-es felújítás során a Püspöki Palota nyugati és keleti homlokzatának felújítására kerül sor.
Forrás, további információ: www.pecs.egyhazmegye.hu